LÉTÜNKÉRT KÖZÖSÉG
Létünkért Pjt.
Tweet
LÉTÜNKÉRT
ÁLTALÁNOS KISEBBSÉGI SEGÉLYALAP
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező csoport.
Wikipédia
Polgári Jogú Társaság
ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSE
Székhelye: 8400 Ajka…
I./ Az Alapítók* Magyarország Alaptörvénye (2023. május 15.) 1 preambulumában hivatkozott történeti alkotmányunk vívmányai és a Szent Korona által megtestesített nemzeti egység megteremtésére, és fenntartására a D) cikkely alapján, és a XIX. cikk figyelembe vételével, miután az állam alanyi jogként nem adja az idáig nyújtott TB, illetve Nyugellátást, AZ EGÉSZSÉGES LÉTÜK ALAPFELTÉTELEI, ÉS ALAPVETŐ ESZKÖZEI biztosításához szükséges méregmentes víz, és élelmiszerhez jutás, valamint az alanyi jogú lakhatás, az önellátás, ÖNFENNTARTÁS szüksége miatt, a mai napon megalapítják a LÉTÜNKÉRT Általános Kisebbségi Segélyalap Polgári jogi társaságot.
a) Azt kívánják elérni, hogy azokat a személyeket - családokat támogatni tudja, akik önkéntes részvételükkel maguk is támogató tagjai a szervezetnek. Támogatásuk által, a családjaik, és mások is meg tudják tartani, vagy újítani az egészséges élet feltételeit a romló gazdasági viszonyok ellenére.
b) Azt kívánják elérni, hogy a lakhatása biztosított legyen az önhibáján kívül (betegség, rokkantság, öregség okán) munka, és jövedelem nélkül maradt személynek, és családnak.
c) Azt kívánják elérni, hogy az állami szociális hálóból kiesők saját erőből, előtakarékoskodás által munkához, és jövedelemhez juthassanak minimum az önfenntartás mértékéig.
d) Azt kívánják elérni, hogy a háztartások önellátásra való berendezkedését a saját energiaszükséglet megújuló energiával való megtermelése által is segítse.
e) Azt kívánják elérni, hogy a kerttel is rendelkező háztartások önköltségei együttesen csökkenjenek, hogy önmaguknak és családjaiknak egészséges élelmet, és más javakat állíthassanak elő. A közösen összegyűjtött tőkét gyarapítják azáltal, hogy termelő tevékenységekkel a tagoknak munkát, és jövedelmet biztosítanak.
f) Azt kívánják elérni, hogy visszatérjenek az organikus gazdálkodáshoz, sem a földeket, sem az állatállományt ne mérgezzék tovább.
g) Azt kívánják elérni, hogy az oktatási rendszerben nem szereplő, az egészséghez, és a természetes élet fenntartásához szükséges ismereteket elsajátítsák (előadások, tájékoztatások, konyhai gyakorlat stb. formájában).
h) Azt kívánjuk elérni, hogy a fentiekkel egyetértő szervezetek (szövetkezet, egyesület, párt, stb.) itt egyesüljön és hozza létre saját – független, ember- és környezetbarát – a belső kereskedelmi rendszerét.
II./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. a fentiek okán, a célok eléréséhez tagságot toboroz, amelynek tagjai havi rendszerességgel, vagy alkalmilag hozzájárulhatnak a segélyalap feltöltéséhez. A hozzájárulás összege kötetlen, tetszés szerint választható összeg. Az így létrehozott tőke részbeni felhasználásával a tagság részére munkahelyeket teremt kis – és mikro vállalkozások alapításával, az innováció megtervezésével, illetve szakmai közreműködéssel, elsősorban a mezőgazdaságban, és az élelmiszeriparban. A létrejött vállalkozásokat együttműködésbe integrálja, a vállalkozókkal, és szolgáltatást nyújtókkal együtt.
III./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. a tagság lakhatásának biztosítására telkeket, kertes lakóingatlanokat bérel, vagy vásárol, illetve építtet, melyet bérlakásként működtet.
IV./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. a tagok által felajánlott találmányokat, javakat, lehetősége szerint, saját bázisán továbbfejleszti, raktározza és hasznosítja, e célra a befizetések bizonyos, – a benyújtóval előre megbeszélt – %-át elkülöníti működésre, fenntartásra.
V./ A LÉTÜNKÉRT Pjt.-t az ügyvezető vezeti – tanácsadókra támaszkodva – akit a LÉTÜNKÉÉRT Pjt.-hez csatlakozó csoportok tagjai közül, választ ki a vezető, alkalmilag.
Az ügyvezető személye csak akkor váltható le, ha tettei – bizonyítottan – nem szolgálják a kitűzött célt, de akkor is csak a tagság 90%-ának beleegyezésével, nyílt szavazással.
Ügyvezető utódja, az a személy lehet, akit az ügyvezető kijelöl, vagy ha ez nem tud megtörténni (baleseti halál, egyéb), akkor a helyettes veszi át helyét.
Annak a bírálónak, akinek kifogásai/fenntartásai vannak, kötelessége előterjeszteni a kifogásolt rész helyett bizonyítottan jobb alternatívát. Ha ezt nem teszi, a kifogása nem vehető figyelembe.
VI./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. a társaság ügyvezetését az alapító ügyvezető vezeti. Szükség szerint taggyűlésen, számol be az elért eredményekről a Tagok felé. Információk, kapcsolattartás web irodán keresztül, illetve telefonon, vagy levélben.
VII./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. működése polgári jogi társasági szabályok szerinti. Az Aláírók megegyeztek abban, hogy a LÉTÜNKÉRT Általános Kisebbségi Segélyalap Pjt-t nem szünteti meg egyes tagjainak rendes felmondással való kilépése.
VIII./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. kereskedelmi tevékenységet kizárólag a társaságon belül folytat, azt is, mint cserekereskedelem. A társaságon belül, saját kereskedelmi platformján (www.letunkert.hu), érték mérő, érték egyeztető a „KREDIT”. 1 KREDIT, 1 Ft-nak felel meg. A cserekereskedelem során, az a Tag, aki nem tud cserébe letenni az adott helyen és pillanatban semmit a társaság felé a kivett javakért, hagyományos fizetőeszközt helyez letétbe (Ft, EURO, stb.), amíg az elvitt, vagy igénybe vett szolgáltatás ellenértékét nem tudja kiváltani áruval, szolgáltatással, vagy egyéb módon kiváltani. A letéteket (Ft., EURO, egyéb valuta), azok használják, kezelik, döntenek felette szabadon, akik a letétért árut, szolgáltatást, vagy egyebet adtak át. A közös beszerzésből származó, külső, nem tag cégektől, személyektől – a közösség Tagjainak – vásárolt javak, nem minősülnek társaságon kívüli kereskedelemnek.
IX./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. Tagjai számára létrehozta a www.jesterforlife.com weboldalt, ahol a cserekereskedelmet, az önellátást tudják lebonyolítani. Ennek a felületnek a használata ingyenes, fenntartásához a Közösség Tagjai adományokkal járulhatnak hozzá. Az ide beregisztráltak automatikusan tagjai a LÉTÜNKÉRT Pjt.-nek.
X./ A LÉTÜNKÉRT Pjt. nem használja, vagy csak szükség esetén – ha az elkerülhetetlen – a ma használatos pénzintézeteket, bankokat. Kizárólag készpénzzel működik lehetősége szerint. Kivétel képez ez alól, ahol a bankok, pénzintézetek használata elkerülhetetlen, mert egy érintett félnek csak átutalással lehet fizetni, mint pl. áram, víz, közös és egyéb szolgáltató, vagy közös beszerzés.
Dátum: 2020.
A./ Alapítók:
Név: Erős Győző
Lakcím: 8400 Ajka, Kandó Kálmán ltp. 14
Sz.ig.sz.: ……….
Aláírás:………………………………………………….
Név: Kun Rita Zsuzsanna
Lakcím: 8400 Ajka, Kandó Kálmán ltp. 14
Sz.ig.sz.: ………
Aláírás……………………………………………
Ügyvezető testület:
Ügyvezető: Erős Győző
Magyarország Alaptörvénye / NEMZETI HITVALLÁS
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és
Magyarországgal.
XVI. cikk
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
A polgári jogi társaság (rövidítése: pjt. vagy Pjt. ) önkéntes tömörülés egy engedélyezett cél eléréséért, a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott forma szerint, amely nem rendelkezik különösebb vagyoni tőkével és tagjai megőrzik függetlenségüket.
Mivel a társasági szerződés nem hoz létre a tagoktól elkülönült jogalanyt, a társaság nem minősül gazdálkodó szervezetnek. Tagjai személyes közreműködésre kötelezettek. Az ügyvitelt közösen látják el és közös a nyereségből vagy veszteségből való részesedésük is. Felelősségük közvetlen és egyetemleges.
Szabályai a magyar Polgári Törvénykönyvben
568. § (1) A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.
(4) A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás semmis; ha azonban a társaságnak jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagja is van, a szerződés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.
569. § (1) A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illetőleg annak meghatározott része közös használatukba kerül.
(2) A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díjazást, a tagsági viszonyból folyó személyes közreműködésért díjazást érvényesen kikötni nem lehet.
570. § (1) A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a társaság megszűnésekor, illetőleg akkor lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik.
(2) A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és meg nem terhelhető.
(3) A tag hitelezőjének követelésére csak az a hányad szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság megszűnése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hitelező e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelheti a tagnak járó hányad természetben való kiadását.
571. § (1) A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást meghaladó veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. A működés során szerzett közös tulajdonba került dolgok tulajdoni hányada - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - egyenlő. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizár.
(2) Az elszámolás évenként történik.
572. § (1) Az ügyek vitelére minden tag jogosult.
(2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági szerződés rendelte ki.
(3) Valamely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes működése körét meghaladó ügyekben.
(4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasznosítására és a rendelkezésre - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában -
e törvénynek a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis.
LÉTÜNKÉRT ÁLTALÁNOS KISEBBSÉGI SEGÉLYALAP Pjt.
5
573. § (1) A tag közreműködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal kizárhatja.
(2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az ezzel ellenkező megállapodás semmis.
574. § A társasági tevékenységből eredő tartozásokért, illetőleg az ilyen tevékenységgel okozott károk megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges.
575. § (1) A határozatlan időre létesített társaságot bármely tag három hónapra felmondhatja (rendes felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag egyhangú határozattal a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat, különösen ha a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését
nagymértékben veszélyezteti.
576. § (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli megszűnése vagy rendes felmondás esetében a megmaradó tagok a társaság továbbfolytatását határozhatják el.
(2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis.
A társaság megszűnése
577. § A társaság megszűnik:
o a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges;
o b) ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
o c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
o d) azonnali hatályú felmondással;
o e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével;
o f) ha a tagok száma egyre csökken.
578. § (1) A társaság tovább folytatása esetén azt az örököst, illetőleg jogutódot, aki a tagokkal való megegyezés alapján nem válik a társaság tagjává, továbbá azt a tagot, aki felmondta a szerződést, pénzben is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság megszűnésére irányadó szabályok szerint történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a közös használatba került vagyoni hozzájárulást természetben kell kiadni.
(3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is, illetőleg - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - a meghalt tag örököse felelős azokért a tartozásokért, amelyek a felmondási idő lejártáig, illetőleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig keletkeztek.
578/A. § (1) A társaság megszűnésekor elszámolásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet szabályait a végelszámolás során is alkalmazni kell.
(2) A társasági tevékenységből eredő tartozások kiegyenlítése után - lehetőleg természetben - vissza kell adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség, illetőleg a veszteség elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik.
Jogi garanciák:
A csoportos ÁFA alanyiság
- 2008. január 1-től a kapcsolt vállalkozásként bejelentett vállalkozások kizárólag az általános forgalmi adó tekintetében csoportos
- adóalanyiságot választhatnak. Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli ügyletekre nem kell ÁFÁ-t felszámítani, csak kívülálló fél részére.
- Az ÁFA csoport tagja megtartja a régi adószámát a többi adónemre, ÁFÁ-ra pedig a csoport fog egy adószámot kapni. Ezt az egy ÁFAadószámot kell minden csoporttagnak az általa kiállított számlán feltüntetnie.
- A kapcsolt vállalkozások mindegyike belép a csoportos ÁFA alanyi körbe. Ha van olyan kapcsolt vállalkozás, amely nem kíván a csoport
- tagja lenni, akkor is hozzájáruló nyilatkozatot kell adnia, különben az ÁFA-csoport nem jöhet létre. Később azonban a csoporton kívül
- maradt kapcsolt vállalkozás még csatlakozhat a többiek által létrehozott csoportos ÁFA adóalanyisághoz.
- Minden csoportos ÁFA alanyiságot választó adózónak soron kívüli, 30 napon belül esedékes bevallást kell adnia minden adónemről.
- A csoportos ÁFA alanyiságra bejelentkezni a 07T113-as jelű nyomtatványon lehet.
- 85. § (1) Mentes az adó alól:
- la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb
- hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a
- társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és
- p)86 a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban: együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott
- szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
- pa) az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy
- pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)-o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése
- szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany
- tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá
- LÉTUNKÉRT ÁLTALÁNOS KISSEBBSÉGI SEGÉLYALAP Pjt.
- 6
- pc) az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült
- igazolt költség, valamint
- pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a
- közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.
- ha) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése
- esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel,
- (6)90 E § és a 85/A. § alkalmazásában
- együttműködő közösség:
- aa) az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság,
- amelynek kizárólag e cél elérésére szolgáló adóalanyisága - e törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül - valamennyi szerződő fél
- közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére az állami adóhatóság engedélyével, annak jogerőre emelkedésének napjával jön létre,
- vagy
- 87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
- az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes
- termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem
- kapcsolódott;
Ajka 2020.06.15.