Csicseriborsó 200g

Vissza a kinálati lista elejére <<<

Gyógyító táplálékok » Szárazáruk » Hüvelyesek, babfélék

Azonosító: PC 2988
Kiszerelés: 200 g

328 Kr/db

Rendeléshez be kell jelentkezni!

Csicseriborsó

A csicseriborsó kevés kalóriát tartalmaz, de gazdag B1-, B6-vitaminban és folsavban, valamint

E-vitamin és karotin is található benne. Ásványi anyag tartalma is kedvező, sok magnéziumot,

vasat és cinket tartalmaz.
Ez a zöldség rostokban és fehérjékben is gazdag, így segíti emésztésünket és kiválóan

alkalmas a székrekedés megelőzésére, kezelésére is. Két fent említett jó tulajdonsága miatt a

fogyókúrázók étrendjébe is tökéletesen beleillik.

Csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának

kockázatát is. Alacsony a glikémiás indexe, így cukorbetegek számára különösen ajánlott a

rendszeres fogyasztása. Az alacsony glikémiás index nem csak a cukorbetegek számára jelent

jót, hiszen ez azt jelenti, hogy jóval az elfogyasztása után is kitart, vagyis elkerülhetőek az

éhségrohamok.

Vastartalma növeli az energiánkat, és kimondottan fontos alapanyag menstruáló és terhes nők,

vérszegények, növésben lévő gyerekek számára. Magas karotin és E-vitamin tartalma miatt

antioxidáns hatású.

Babfélék
Bab
Csicseriborsó
Lencse
Sárgaborsó
Szójabab

Főzési előkészítése hasonlóan, mint a gabonáknál.

Élettani hatások:

Szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

A hüvelyesek jó forrásai a fehérjéknek, a telítetlen zsírsavaknak, a rostoknak, és magas vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkeznek. Közéjük sorolhatóak az alábbiak: bab (száraz, zöld, lóbab stb.), lencse (barna, vörös, sárga stb.), borsó (zöld, sárga, csicseri), valamint a szója. Fogyasztásuk rendszeresen, hetente minimum egyszer ajánlott.

Magas fehérjetartalmuknak köszönhetően önálló fogásként is fogyaszthatjuk, a hús kiváltására igen alkalmasak. A vegetáriánusok, vagy vegánok étrendjében ideális és alapvető fehérjeforrásnak számítanak.

Húsmentes étrend esetén figyelni kell a hüvelyesek aminosav-tartalmára, ugyanis a húsokkal ellentétben nem számítanak teljes értékű fehérjeforrásnak. Ez annak köszönhető, hogy amíg a húsokban minden esszenciális fehérje egyaránt megtalálható, addig a hüvelyesekben néhány aminosav (például a metionin) kisebb mennyiségben van jelen. Gabonafélékkel kiegészítve (például kukorica, barnarizs, köles, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek) azonban teljes értékű fehérjékhez juthatunk.

Annak ellenére, hogy viszonylag magas a szénhidráttartalmuk, bátran fogyaszthatják cukorbetegek is, hiszen a glikémiás indexük alacsony, kis mértékben, és fokozatosan emelik meg a vér glükózszintjét, gátolják a hirtelen vércukorszint-emelkedést. Nyersen történő fogyasztásukat érdemes mellőzni, mert úgynevezett antinutritív (emésztést, hasznosulást gátló) anyagokat tartalmaznak, mint például különböző enzimgátlók és lektinek. Ezeket magas hőmérsékletű behatással (főzés, sütés) lehet hatástalanítani.

Rosttartalmuk kimagasló, amelynek köszönhetően segítik a bélműködést, jótékony hatással vannak az emésztőrendszerünkre. Ha rendszeresen, változatosan fogyasztjuk ezeket a hasznos növényeket, megelőzhetjük többek között az elhízás, a cukorbetegség, az emésztési problémák, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a béldaganatok kialakulását. Csökkentik a magas koleszterinszintet, és a vérnyomást is.

Vitamin- és ásványi anyagok szempontjából változatos összetételűek. Magas a B5-, E-vitamin- és biotintartalmuk, gazdagok kalciumban, káliumban, rézben, folsavban, magnéziumban és vasban.

A könnyen beszerezhető és olcsó hüvelyes növényekkel változatossá és egészségessé tehetjük az étrendünket, fogyasztásukkal elűzhető a téli depresszió, és nem utolsó sorban számos betegség megelőzésében és gyógyításában is nagy szerephez jutnak. Az év bármely szakában főzhetünk belőlük levest, főzeléket, köretet, egytálételt, püréket, de akár szendvicskrémeket, pástétomokat is. Az őrleményeikből (például szójaliszt, borsóliszt) készíthető ételeknek pedig csak a képzeletünk szab határt.