Igyekeztem előrebocsátani a bemutatkozásban, hogy nem vagyok agyon iskolázva, így helyesírásom is kívánnivalót hagyhat maga után. Elmondtam azt is, hogy engem ez egyáltalán nem érdekel, és arra kérek mindenkit, hogy lásson ezen túl.

Nincs két egyforma ember a világon. Sokan az eltéréseket úgy fogalmazzák meg, hogy „hozzám képest korlátolt a másik”. Ez a megfogalmazás, az ebből fakadó lenézés és az ezt az elméletet szülő ostobaság is hozzájárul az emberi faj pusztító és önpusztító hajlamához. „Vesszen az értéktelenebb, a kevésbé életképes!” – mondják.

Az emberi értékrendeket néhányan nagyon ügyesen kifundálták. A mai oktatási rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy nagy mellényű, irányításra képesnek tűnő, ám valójában képességek nélküli személyeket és a kisebbségi érzésekkel teli embertömegeket neveljen ki.

Persze ennek is megvan a maga célja. Az „oszd meg és uralkodj” elv az oktatásban is jól működik, az osztályzások segítségével.

Miért is írom ezt a „szösszenetet”? Mert ismét egy egetverő ostobasággal találkoztam, és gondoltam, megosztom veletek.

Találtam egy „jó magyar” honlapot, ahol magyar termékeket kínálnak. A honlapon így vall magáról a kezdeményező család:

„Kisemberek és 'kiscsalád' vagyunk összesen 7 fővel: GYED-en lévő feleségemmel, egy diákkal, egy kisbabával és két nyugdíjassal. Ennek megfelelően mindennapos kihívásokkal nézünk szembe.”

Ez eddig csodálatos és megnyerő.

„...webáruházunkkal szemben sokan állnak, de nekünk van nevünk (nem csak az 'X csapat' vagyunk), sőt, még véleményünk is van a világról, nem úgy, mint a többi kereskedőnek...”

Ebben sincs semmi rossz, hiszen kevesen élnek ego nélkül, de ettől még csak az X csapat maradnak. Miért is? Mert ugyanúgy 'kurválkodnak' a pénzért, mint mindenki más. Kevesen 'operálnak' az igazsággal, és ez itt is hamar kiderül.

„Nem tartjuk magunkat vérbeli kereskedőknek a vérbeli kereskedők szánalmas jellemvonásaival (mindenkinek mindent, bármi áron eladni). Nálunk nem a profit az első... Nem bármit árulunk, hanem csak adalékanyagmentes, valódi élelmiszereket. Sokszor inkább feláldozzuk a 'mindenható' profitot, semhogy elvtelenül éljünk...”

Ez remek, mert én sem tartom magam kereskedőnek. Az állítás, hogy nem a profit az első, nálam kételyeket vethet fel.

Közösségünk nem csak 'szemetet' biztosít tagjainak, kivéve, ha ezt igénylik. Túlnyomó többségében nem ilyen a kínálatunk, és ha mégis, akkor erről beszámolunk. Az áraink is kedvezőek szerintem, főleg mert célunk nem csupán egy 'szép család' eltartása a 'kis profitból', hanem mindenkié. Ez egy bátor vállalás, nem igaz?

„Felfogásunk szerint vissza kell szereznünk a magyarországi piacunkat a külföldiektől, és tudatosan táplálkozó, fogyasztó polgárokká kell válnunk! Vegyünk minél több magyar terméket, termeljünk és forgalmazzunk is minél többet. Csak így növelhetjük a magyarországi munkahelyek számát!...”

Most figyeljetek! Én is majdnem ugyanezt vallom, csak egy kis különbséggel: nem kell visszaszereznünk, mert itt van minden, csak össze kell fognunk, ahogyan ezt a 'szent család' is szeretné.

Amit nem értek: ha valaki összefogásra szólít fel, és én írok nekik egy e-mailt, hogy álljunk össze e nemes cél érdekében, miért akadnak fenn a helyesírási hibáimon, miközben őszintén bevallottam, hogy nem vagyok agyon iskolázva? Miért nem képesek túllépni az én 'egyszerűségemen', a 'bunkó paraszt' mivoltomon, és a célt nézni, nem pedig a személyemtől függővé tenni a célt? Nem, nem fogok megv

áltozni senki kedvéért, ugyanaz a 'bunkó paraszt' maradok. :)

Íme a megkeresésem és a válasz, hogy lássátok, miért nem működik az összefogás néhány – magukat igazán nagyra tartó – emberrel:

2015-05-24 09:27-kor Erős Győző ezt írta:

> Kedves B... és Z...!

>

> Céljaitok nemesek.

>

> Én Erős Győző vagyok, a www.letunkert.hu weboldal létrehozója, és szeretnék veletek telefonon beszélni!

>

> Az én számom: 06 30/...

Jött a válasz:

Kedves Győző!

Itt tudunk értekezni, és felhívnám a figyelmed, hogy helyesírási hibák vannak a honlapodon. A kezdőlapon a 'rátaláltál' egybe van írva. Valahol pedig a 'hallj' helyett 'halj'-t (meghalj) írsz, ami eléggé kellemetlen.

Nem véletlenül nem írom meg, hogy kikről van szó. Nem áll szándékomban senkit sem megítélni, és másoknak sem javaslom ezt! Nem fogok odamenni semmilyen oldalukra, hogy 'odapiszkítsak', csak mert nem akarnak együttműködni. Bízom abban, hogy ők sem teszik ezt!

Ezek után már nem látom értelmét, hogy bármit is 'értekezzek' velük, látva, hogyan soroltak be engem.

Hol van itt a megbocsátás azért, ami vagyok? Hiszen a bemutatkozásomban elnézést kértem, mégpedig olyasmiért, amiért nem is kellett volna. Azért, amilyen vagyok, és a képességeimért vagy azok hiányáért. Valószínűleg ők el sem jutottak a bemutatkozásomig, csak az első szembetűnő hibákon akadtak fenn. Miért? Lehet, hogy nem is az volt az igazi ok, hanem az, hogy mit akarok én, ők pedig egyszerűen nem törődtek vele.

Egyébként sejtettem, hogy valami hasonlót fognak írni, amikor ezt olvastam a bemutatkozó szövegükben:

„Kérem, a hivatalos levelezés megszólításait használják. Az 'Üdv!', 'Üdvözlet!' megszólításokat kérem mellőzni, mert nem vagyunk rómaiak…”

Gondolom, a 'rómaiak' itt a romákat jelentik. Nos, kedves barátom, ők is ugyanolyan emberek, mint mi, és az irántuk való megvetés is az 'oszd meg és uralkodj' elv része. Amikor majd elhagyod a földi létet, nagyot fogsz csodálkozni, erre mérget vehetsz!

A fent leírtak csupán egy 'ébresztő' akarnak lenni, nem ítélet vagy vádaskodás részemről.

Barátsággal: a 'bolond'

2015. május 25.