Ennek a pontnak a megszületését az késztette, hogy - a múlt tapasztalatai alapján - a Magyar Nép igen csak ki volt használva. Természeti kincseit széthordták, és a turizmus címén külföldiek terpeszkednek termálvizeinkben, és egyéb helyeken úgy, hogy a Magyar Ember munkáját közben nem fizették meg soha annyira, hogy ezt ő maga is megtehesse.

Szándékosan értékelték le a forintot. Ki és miért, nem lényeg. Ezzel a módszerrel mi magunk értékeljük fel a forintot, és szorítunk helyet magunknak saját Országunkban.
Olyan volt ez eddig a turizmus név alá bújtatva, mintha a saját lakásunkba a bejövő vendég, kérdés nélkül, kedvére rendezné át a házat, nem törődve a házigazdával.
Jobban járunk, ha a jövőben inkább vendéglátás lenne a turizmus, és úgy is viselkednének azok, akik ide látogatnak. És mivel az ő keresetük többszöröse volt idáig, most fizessék meg ők a mai árakat.

Nem elhanyagolható momentum itt, hogy ez mennyivel emeli meg a Magyar Emberek fizetésének reálértékét, és teszi lehetővé a nyugodtabb pihenéseket, kikapcsolódásokat, legyen az színház, mozi, tánc, fürdőzés, túrázás stb. A következő pont magyarázata is érthetőbbé teszi az Új Alkotmány e pontjának szükségességét.