A vállalkozókat megijeszti a gondolat, hogy elveszik tőlük a jól menő vállalkozásaikat, míg azok, akiknek vállalkozása fuldoklik, szívesen vennék azt, hogy vállalkozásuk állami és államilag finanszírozott legyen, megelégedve a kapott, immár igazán jó munkabérrel.

A tisztességes vállalkozók, kik nem közpénzen gazdagodtak meg, miért ne tarthatnák meg vállalkozásukat, és folytathatnák azt tovább, ugyanebben a felállásban? Ide azért fontos megjegyezni, hogy a szabad, nem felmért igényeket kielégítő, extraprofitra törekvő vállalkozások nagy kárt okoznak globálisan.

Gondolja mindenki át a következőket! Csak a reklámok mennyi fa kivágását, festék használatot (szórólapok, egyéb) igényelnek? És milyen, mennyi hulladék képződik ennek következményeként? És vajon milyen káros ez, az így felkorbácsolt fogyasztás a környezetre, de akár az egészségre nézve is? És – bár van, aki kételkedik ebben – mennyi kárt okoz, hogy gyártók olyan rossz minőségű műszaki árucikkeket terveznek, állítanak elő, amelyek a garancia idejét hivatottak működőképesen kiszolgálni, hogy azt kidobni, vagy javítani keljen? Mindezt a profitért. És sajnos ugyanez jellemző az élelmiszerekre, ami aztán az emberek egészségét teszi tönkre.

A szabad vállalkozások felgyorsították a környezeti pusztítást, és a társadalmi rétegek (szegények, és gazdagok) szakadékának növekedését. Ezt meg kell állítani, de nem erőszakkal. Az új lehetőség, hogy az állam beszáll a termelésbe, feldolgozásba, kereskedelembe, és gondoskodik a jó minőségű termékekről, árucikkekről, azok javításáról, újrahasznosításáról, haszon az embernek, és hasznos a környezetnek is.

Az így felépített vállalkozások, amelyek valódi szükségletek kielégítését szolgálják reklámok nélkül, és visszaépítik országunkban mindazt, amit leromboltak (gyárak, üzemek), olyan versenyképesek lesznek az áruk és minőségük miatt, hogy elszívja a vevőket a most még rajtunk munka nélkül gazdagodók elől, és megszűnnek létezni.
Ne riasszon senkit ez, aki úgy érzi kiszúrás vele szemben, mert anyagilag igen csak az átlag felett kerestek vállalkozásukkal, hiszen bármikor beszállhatnak egy tisztességesebb, az állam által finanszírozott kereskedelembe. Így nyugodtabban térhetnek nyugovóra esténként.

Nagyon sokan teszik fel a kérdést itt, honnan lenne mindenre pénz? Már az előzőekben is említve lett, hogy valójában nem a pénz épít fel semmit, hanem a gondolat, a szó és a tett következménye a valóság.
A pénzhez kötött tudat fellazításával valósul ez mind meg. Ma olyan szankciókat alkalmaznak a pénz helytelen használatára, ami megakadályozza a pénz létrejöttének valódi célját.
Nem lehet a pénz többé árucikk, csupán értékmérő eszköz. Ennek megértése vonja maga után a pénz ésszerű használatát, és az állam feladata megvalósítani ezt.

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mi is történik ma a pénz körül, kicsit vissza kell tekinteni a múltba. Voltak emberek, akik ügyeskedve jutottak több pénzhez mint társaik, aztán rájöttek, milyen jövedelmező, még dolgozni sem kell, ha pénzüket kiadják másoknak, persze kamatra, és erről „váltót” írtak. ezt összekapcsolták pénz megőrzéssel is, és azok pénzét is kiadták, akik őrzésre tették be. Így születtek meg az uzsorások és a bankok.
Aztán rájöttek, hogy több pénzt is kiadhatnak, mint amennyivel valójában rendelkeznek, mert elég volt csak a váltót kiadni, melyről azt hitték, van mögötte fedezet.
Mára már papír (váltó) sem kell hozzá, hogy pénzt teremtsenek a semmiből, mert elektronikusan teszik meg. Ugye érthető így, hogy ezt maga az állam is meg tudja tenni, és meg is kell!
Gondolkodjon el mindenki azon, hogy miért, és hogyan kerülhettek ide a külföldi bankok, diktálva a gazdaságot, és a politikát. Szó szerint eladták Országunkat, a Magyar Népet.