Nem kell félni! :) - jóslatok

Nem régen tettem le a telefont. Egy kedves, és agilis hölgyike telefonált reményt vesztve. A telefonálásának 2 oka volt. Az egyik, a választási eredmények, a másik, egy általa látott előadás, melyben egy „illetékes”, aki – elmondása szerint – látja a különböző szférákat, és a jövőt, azt mondta, minden meg van írva, el van „rendeltetve”, és bármit is teszünk ellene, akkor is az lesz. 

Nézzük az elsőt, a választásokat. Hogy létezik az, hogy ennyi százalékban szavaztak a nyertesre? Egyszerű. A reklámok, az óriás plakátok, a média uralása, a látszat, a nagy, de tartalom nélküli szavak… összessége nyert, és nem az, amit az emberek valójában akarnak. Már említettem, hogy a Tőke építette választási ringből, mindig a Tőke kerül ki győztesen. Azok, akik ezt tudják, már nem mennek szavazni. Akik távol maradtak, azért nem mentek, mert tudják, hogy amit elmondtam, igaz. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ez akadályozna egy szebb jövő megépítését, csak nem Velük kell ezt véghez vinni, hanem mellettük, kiépítve. Az Ő erejük a gondolataikra formált tudatokban van. De léteznek jobbnál jobb gondolatok is! Azt állítom, hogy fel fogják ismerni ezt egyre többen, és arra felé fognak orientálódni, ahol a kimondott hang és tett egybe cseng majd. 

A másik, ami aggodalommal töltötte el az illetőt, hogy egy előadáson a „Nagymester” kijelentette, hogy: „Meg van írva…, nem tudtok mit tenni…!”
Hát… – háttal nem kezdünk mondatot, megfordulok – mit mondhatnék erre. Le a kalappal minden ekkora tudású ember előtt! Ugyan olyan meggyőződéssel, és hitelesen tudnak beszélni valamiről, amit láttak, tapasztaltak, mint én magam. Ehhez nem kell sok, csak nyugalom, áhítat, az érzés, hogy én vagyok minden titok tudója… 

Amikor én kiállok egy előadásra, azzal kezdem mindig, hogy: „Nem az igazat mondom!” Nem véletlenül! Hiába mondom azt, hogy az igazat az ember a szívében érzi, és ha megszólal az agy, egyből képes az igazságot felül írni, a múlt tapasztalatai, vagy a múltban tanultak alapján. (Erkölcs, vallás, politika, iskola, szülők…) Miért mondom, hogy nem az igazat mondom? Egyszerű! Mert azt már többször is elmondtam, az igazság mindig az, amit éppen annak hiszünk.

Nem elhanyagolható tény az sem, hogy nincs semmi a világon, ami ne gondolat lett volna, mielőtt azzá vált ami. Már csak ezért is óva intelek a „Látó Nagymesterektől”, jóslatoktól, még akkor is, ha volt példa a múltban arra, hogy az beigazolódott. Számtalan jóslat született, de híre csak annak terjedt el igazán, amelyik be is igazolódott. 

A jóslat nem más, mint ésszerű következménye a jelen pillanatig tett dolgoknak. Érthetőbben: Mondjuk, van egy gyermeked, akit igazán ismersz, tudod, hogy – nagyjából – hogyan fog reagálni dolgokra. Ezt azért tudod, mert ismered, a múltban hogy reagált addig. Ez is egyfajta jóslat. Pedig – valójában – nem történik más, mint hasonló körülmények, hasonló gondolkodás, hasonló következményeket hoz. 
De mi van akkor, ha a gyerek gondolatai megváltoztak az életről, akár egy pillanat alatt is? Ha életelveit valaminek a hatására átírta? Na akkor jön a szülő felsóhajtása, hogy: „Nem erre számítottam!”

Igen, vannak emberek, kik látnak előző életeket, vannak, akik szellemi hierarchiákkal is tisztában vannak, van aki aurát lát, és van aki szellemeket… És mivel Ők tudják, hogy az nem „álom”, hitelesen, és meggyőződéssel beszélnek róla. Ugyan akkor nincs semmi, ami felül írná a gondolat teremtő erejét! Azét a gondolatét, ami a szívedből, a legmélyebbről jön, és nem azét, ami felszínes, csak szavakban megfogalmazott, de minden hitet mellőző gondolat valójában. 

Rövidre zárom!
Nem létezik olyan gondolat, mely ne lenne egyben valóság is! Ez azt jelenti, hogy amit gondolsz, eleve létezik is. Lehetetlen olyant gondolni, ami ne létezne, mert eleve nem tudnál rá gondolni! Minden, amit kigondolsz – egy adott pillanatban – létező is ez által, mert valójában nincs idő, csak az 1 létezik, és egy adott pillanat, mely örök. Az ember a korlátolt tudatával, ebben lavíroz, és tapasztal meg bármit, amit akar, a legkülönbözőbb létformában. (Fizikai testel, test nélkül, szellemi formában, vagy akár mindegyik nélkül, teljes tudattal, mindennel eggyé válva…)

Mivel minden egyszerre létezik, és bármi megtapasztalható, és ennek irányítója az elme, a gondolat, a hit, ezért bármi megtapasztalható, átélhető, amit a gondolat megszül, vagy – jobban megfogalmazva – arra koncentrál. Amikor Te elmész egy másik ember gondolatait meghallgatni, lemondasz a sajátjaidról, engeded irányítani a gondolataidat. Így aztán akár poklot is megtapasztalhatod, lásd vallás! Amikor elhiszed valakinek, hogy nem lehet másként, csak ahogy mondja, megint lemondtál a teremtő erődről. Ugyan akkor ez nem egyenlő azzal, hogy nem azonosulsz valaki, vagy valakik gondolataival, mert ha nem teszed, nem tudod kialakítani az a társadalmi létformát, amit szeretnél. Ezért tud fennmaradni a mai politika, mert megosztotta az embereket.

Én magam is láttam ez emberek jövőjét, de ilyennek is, olyannak is. Az egyik borzasztó volt, a másik csodálatos. Bár minden úgy tökéletes ahogy van, félni se így, se úgy nincs oka az embernek, emberként én magam is a csodálatosra hajtok, mert az a kellemes. Az töltött el kellemes érzéssel emberként. Amikor feltettem a kérdést, hogy akkor most melyik lesz, a válasz egyszerű volt: „Melyiket akarod?” Látjátok! Itt a nagy „TITOK”!

TE MELYIKET AKAROD?

…és ha azt, akkor miért hiszed azt, ami azt mondja, az nem lehet? Hm? 

Zárom soraimat utoljára leírt írt versemmel, ami egyben a legrövidebb is lett! Boldog az, ki érti! 

Én vagyok minden, ami jó.
Én vagyok minden, ami rossz.
Én vagyok a szép, és én vagyok a rút is.
És én vagyok minden titok tudója,
Mert én vagyok Te, s Te vagy ÉN! 

Szeretettel: Erős Győző
2014-04-07